A könyvtár
funkcionális rendje
Nehéz egy általános modellben leírni a könyvtár működését,
mivel méretétől, nagyságrendjétől és bonyolultságától függően számtalan típusa
létezik.
2 irányból vizsgálhatjuk rendeltetését:
- Az
olvasó oldaláról nézve
- Bejárati övezet
-
előcsarnok
-
ruhatár
-
mosdók
-
kávézó-büfé
-
előadótér
Különböző
nagyságrendek esetében igen eltérő lehet. Méretezésénél az egyidejű olvasói
létszám mellett az előadótér, a kávézó és a kiállítótér lehetséges maximális befogadóképességét is figyelembe kell
venni.
Mivel a
hazai gyakorlatban az terjedt el, hogy az olvasó sem táskát sem kabátot nem
vihet be a könyvtárterekbe, így fontos a ruhatár megfelelő méretezése.
Az
előadóteret legalább konferenciaterem méretűre kell tervezni, hogy kisebb
zenei, irodalmi, színházi előadások befogadására is alkalmasak legyenek.
-
Információs
pult
Kölcsönzés,
tájékoztatás (egyfajta kapu). Az olvasó a rendelkezésére álló szolgáltatásokat,
dokumentumokat meghatározott feltételek mellett használhatja, azaz be kell
iratkoznia a könyvtárba, oda ellenőrzötten kell bejutnia és távoznia. Ezért a
belépés és a könyvtárterekbe jutás közé minden esetben egy kapuként működő
területet kell iktatni. Kisebb könyvtárak esetében ez a kölcsönzés helye is.
Nagyobb
könyvtárak esetében információs pult több helyen is lehet.
-
Szabadpolcos
övezet
Meghatározó
szempont, hogy lehet-e dokumentumot kölcsönözni, vagy azok csak helyben
használhatók. Milyen korosztálynak
szánják és milyen dokumentumtípusokat bocsátanak az olvasó rendelkezésére. –
Katalógustér
-
Gyerekkönyvtár
5-14
évesek igényeit és adottságait figyelembe veszi, sokrétű könyvtárhasználatot
tesz lehetővé. Közös foglalkozások tartására is alkalmas.
-
Folyóiratolvasó
Napilapok,
heti-havi magazinok böngészésére van fenntartva, gyakran a kávézóval egy
térben. Szakkönyvtárakban és a felsőoktatási könyvtárakban az egyik
legfontosabb terület, amelynek méretezési gondja a folyamatos gyarapodás, és a
rendszerint nagy olvasói létszámigény.
-
Audiovizuális
könyvtár
Vagy
önálló szakkönyvtár ( zenei könyvtár) vagy egy könyvtár önálló része. Jellemzi
a kölcsönzés és a helyben hallgatás.
-
Kölcsönzési
részleg
A
hagyományos könyvtárhasználat egyik legfontosabb tere, ahol a kölcsönözhető,
elsődlegesen könyvformátumú dokumentumok kapnak helyet. Az állomány nagyobb
hányada (kb. 2/3-a) szabadpolcon található (könyvállványok uralják ezt a
teret.)
Helyet
kell biztosítani a keresgetés, válogatás számára is. Az általában rendelkezésre
álló szűk terület és a fenti igény hozhatja létre a raktárszerű elrendezést, de
ez esetben is biztosítani kell az akadálymentes használathoz szükséges
minimális térközöket.
-
Olvasóterem
Elsődlegesen
az állomány nem kölcsönözhető részének helyben való használatára szánt tér.
Konkrét kialakítását az olvasóhelyek száma, mérete, a térben elhelyezett dokumentumok
mennyisége és a működés eseti koncepciója határozza meg.
Az
olvasó saját hordozható számítógép-használatának biztosítása elengedhetetlen.
-
Különgyűjtemények
Olyan
egybetartozó állományrészek, melyeket rendszerint csak bizonyos feltételekkel
és helyben lehet használni. Ezért
sokszor az olvasói terektől lezárható módon kialakítható terület. Városi és
megyei könyvtárak esetén a leggyakoribb különgyűjtemény a helysimereti,
amelynek állománya a legváltozatosabb dokumentumfajtákból áll össze.
+
Kutatóhelyek és szeminárium termek.
-
Speciális
könyvtárak
Önálló
könyvtárak, vagy a könyvtárak különleges igényekre kialakított részei, ahol a
gyűjtemény dokumentumtípusa különleges, vagy a használók helyzete, vagy
mindkettő.
Ha nem
is általánosan,de közkönyvtárak esetében szokásos ilyen rész a vakok és
gyengénlátók könyvtára.
-
Szociális
blokk
Nagy
alapterületű, többszintes könyvtárak és a huzamos olvasói térhasználat
szükségessé teszi, hogy az olvasói terekhez is tartozzon szociális blokk. Ezek
telepítésének egyik szempontja, hogy az olvasótéri könyvtárosok által
ellenőrizhető módon legyen megközelíthető, a másik az akadálymentesség
biztosítása. A nagy alapterületű, a többszintes térszervezés, és az egyes
lezárható, időben és eltérő használhatóságú terek szükségessé teszk az olvasói
terektől független utakat- ezek kialakításánál az akadálymentességen túl fontos
a minél gazdaságosabb szervezés.
- A
Könyvtáros oldaláról nézve
A
könyvtárosi övezet vagy szolgálati zóna a könyvtárnak az a területe, amely az
olvasó elől elzárt, ezért leggyakrabban önálló bejáratot, az olvasói
útvonalaktól független közlekedőrendszert jelent, melyek ugyanakkor számos
ponton összefüggenek. Az egyes könyvtárosi terek egymáshoz kapcsolódását a
dokumentumok kezelésének, feldolgozásának, tárolásának a rendje, útvonala
határozza meg.
Az
alábbiakban felsorolt lehetséges helyiségprogram egy igényesebb hazai könyvtár
elvárásainak felel meg:
-
személyzeti
bejárta, porta, hulladéktároló, garázs
-
postabontó,feldolgozás,
restaurátorműhely, kötészet, sokszorosítás, fotóműhely, raktárak
-
állománygyarapítás,
módszertani csoport, könyvtárosi munkaszobák, számítógépes csoport
-
igazgatás,
gazdasági csoport
-
dolgozói
szociális helyiségek
-
oktatóterem,
vendégszoba
-
valamint
az olvasói övezetben megjelenő szolgálati pontok, a szolgáltatás és a
könyvtárosi munka helyeként.
Minden könyvtárban tehát
általánosnak tekinthető a dokumentumok fogadása, feldolgozásának különböző
szakaszai, raktározása, illetve az olvasói terekbe történő juttatása. A
dokumentumok karbantartását sok esetben helyben végzik, ezek műhelyei, raktárai
ilyenkor a technológiai sorba szervezendő terek. Szintén általános, hogy a
könyvtárnak vezetőre és némi adminisztrációra van szüksége, valamint
számítógépes, tűz- és vagyonvédelmi hálózatra. Ezek terei az irodai
munkahelyekre érvényes elvek, illetve a szerverhelyiségekre érvényes
követelmények szerint alakítandók ki.
A raktározás mára kialakult két
alapvető módja a fix állványos, illetve a mozgatható tömör-raktári rendszerek
használata. A méret szerinti tömör raktározás gyakorlata kölcsönkönyvtárak
esetében egyre ritkább, így a raktárakban az olvasótermi rendnek megfelelően
tárolják a könyveket, de fix berendezés esetében az elérhető legsűrűbb
telepítéssel.
Az üzemeltetés helyiségeit
(gépészet, karbantartás, gondnokság, trafó) a program és a rendelkezésre álló
közműadottságok befolyásolják.
Felhasznált irodalom:
Cságoly Ferenc: Középületek című
könyve (217-223. oldal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése